Jelentős különbségek vannak a bioműanyag és a biológiailag lebomló műanyag definíciójában, eredetében és jellemzőiben.
A bioműanyagok a teljesen vagy részben (legalább 20%-ban) megújuló biológiai nyersanyagokból készült műanyagok, amelyek természetes anyagokat, például keményítőt, növényi rostokat és olajos növényeket tartalmazhatnak. A mikroorganizmusok hatására ezekből a biológiai alapanyagokból műanyagok keletkezhetnek, így a bioműanyagok megújulóak és környezetbarát műanyagok.
A biológiailag lebomló műanyagok olyan műanyagok, amelyek mikroorganizmusok hatására természetes úton lebomlanak. Ez egy kémiai folyamat, amelyben a mikroorganizmusok az anyagokat természetes anyagokká, például vízzé, szén-dioxiddá és más komposztáló anyagokká alakítják, mesterséges adalékanyagok nélkül. A biológiailag lebomló műanyagok lebomlási folyamatát olyan tényezők határozzák meg, mint a környezeti feltételek (például a hőmérséklet vagy a hely), az anyagtulajdonságok vagy az alkalmazások, és lebomolhatnak különböző környezeti feltételek között, mint például magas hőmérséklet, magas páratartalom stb. A hagyományos műanyagokhoz képest A biológiailag lebomló műanyagok nem termelnek káros anyagokat a lebomlás során, a bomlástermékek pedig szinte semmilyen környezetszennyezést nem okoznak, így környezetbarátabbak és fenntarthatóbbak.
Világossá kell tenni, hogy a bioalapú műanyagok (olyan műanyagok, amelyek alapanyaga részben vagy egészben biomasszából származnak) és a biológiailag lebomló műanyagok nem ugyanaz a fogalom. A biológiai lebomlás jellege nem függ attól, hogy milyen nyersanyagból származik az anyag, hanem annak kémiai szerkezetéhez kapcsolódik. Más szóval, a 100%-ban bioalapú műanyag is lehet biológiailag nem lebontható, míg a 100%-ban fosszilis műanyag is biológiailag lebontható.
A bioműanyagok általában az alapanyagok reprodukálhatóságát hangsúlyozzák, míg a biológiailag lebomló műanyagok inkább az anyagok lebonthatóságára és környezetvédelmére helyezik a hangsúlyt.